Néhány levélváltás után találkoztam az úrral Budapesten (amúgy is ott volt dolgom aznap). Kellemesen elbeszélgettünk, kiderült, hogy milyen ismert ember (még könyvet is írt!), és jól leplezhető módon öntömjénezte saját magát vacsoránk közben. Ő hívott meg, és ezen én valahogy nem lepődtem meg. Megbeszéltük a következő randit az én lakhelyemen is, ahol szintén ő hívott meg vacsorázni, mert én munka után (hétköznap volt)mentem a találkozóra. Ekkor már megkérdeztem a vacsora után, hogy mivel tartozom, de ő nem fogadta el a hozzájárulásomat. Hazatérte után kaptam egy levelet tőle, hogy azért estem ki a “kegyeiből”, mert illett volna viszonzásképpen “valami könnyű vacsorával ” fogadnom őt a lakásomon. Köpni, nyelni nem tudtam a meghökkenéstől.
Nagyon örülök, hogy mindez a második randin kiderült. Tanulságnak első osztályú volt. (Rita)
Az öntömjénező
2011.08.09. 16:47
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://furcsa-randi.blog.hu/api/trackback/id/tr23122456
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.