Furcsa randi

November tájékán megismerkedtem egy szimpatikus Úrral aki 170 km-re lakott tőlem. Neki is szimpatikus voltam, váltottunk pár telefont is, de elbúcsuzott azzal, hogy túl nagy a távolság.Természetesen ezt én is elfogadtam. Karácsony előtt felhívott boldog ünnepet kivánt és Ő ajánlotta, hogy mégis szeretne személyesen megismerni.Az ünnepek alatt egyébként is Bp-en tartózkodtam, neki ez közel volt igy találkoztunk.Bejöttünk egymásnak.Azután sokat beszéltünk és megbeszéltük a közös szilvesztert, amit nálam vagyis az én baráti körömnél töltöttünk el.Három napig mesélte az életét, rólam nem különösebben esett szó.Ettől függetlenül minden ismerősömnek szimpatus volt. Ő váltig bizonygatta, hogy megtalálta bennem élete párját, mindig ilyen hölgyről álmodott.Nem is fog tovább keresgélni a neten.Jó hangulatban búcsúztunk, oda csomagoltam neki sok-sok ételt, süteményt.Teltek a napok, egyre semmit mondóbb lett a beszélgetés, ridegebb hangulatú.Természetesen nem volt olyan alkalom amikor benéztem a társkeresőbe, hogy Ő ne lett volna fent.
Ezek után megírtam neki, hogy kinőttem a mesékből, ha valaki 64 évesen sem képes igazat mondani, azzal nem kívánok tovább kapcsolatot tartani. Az volt a válasz, nem tudta hogyan mondja meg, hogy nem tudja ezt a távolságot felvállalni.Mindketten nyugdíjasok vagyunk, kedvezménnyel utazunk, és előtte is tudta milyen messze vagyunk egymástól. Nagyon megbántottnak éreztem magam, nem kívánok egyenlőre a neten ismerkedni. (Sarpej)