Furcsa randi

Elég mókás történet és sajnálom, de velem történt meg.  Tavaly nyáron az exem bejelentette, hogy próbáljuk meg az életünket külön úton járni és szabadon enged engem, hogy keressem meg a párom. Ennélfogva regisztráltam egy társkereső oldalra, ahol találtam egy nagyon kedves férfit, akivel leveleztem hosszú ideig és utána találkoztunk is személyesen. Én nagyon-nagyon bejöttem neki, és állandóan rajtam lógott volna. Egyszer meghívott piknikezni Agárdra, ő készítette az ételt. Kiterítettük a kockás takarót a földre, sütött a nap, megterített, ettünk, beszélgettünk, ez még rendben is volt. Aztán levette a pólóját, félmeztelen napozott és én akkortájt még nem igazán voltam túl a nagy érzelmi csalódáson, pokolian szenvedtem még, hogy elhagytak. Így egyfolytában az exem járt a fejemben, és nem is értettem, mit keresek itt, itt vagyok egy félig levetkőzött férfival, aki még többször át is ölel csupán szeretetből? Szóval egyszercsak azt éreztem, hogy nekem haza kell sürgősen mennem (amúgyis fojtogatott a sírás, annyira hiányzott a szerelmem)! Engem az égvilágon senki nem várt otthon, de annyira rámjött a menekülés, hogy a következő szaladt ki a számon: Haza kell mennem, mert vár a cicám! No, persze ő tényleg várt, de hála Istennek őtőle nem kellett kimenőt kérnem. Szóval aztán természtesen színt vallottam, hogy én még alkalmatlan vagyok egy új kapcsolatra és a társkeresőből is kiléptem. És azóta megmaradtunk jó barátságban ezzel a kedves emberrel. (Nonoli)

Válásom óta egyszer voltam randin.Hirdetésében arról irt, hogy egy férfi 5o év felett társra vágyodik…..
Találkoztunk, 67 éves diplomás ur volt, aki SUZUKI autójának bal ajtaj-
taját kinyitotta résnyire, az első ülés előtt fehér papirba csomagolt
cserepes papucsvirág volt. Nem adta kézbe, csak megmutatta!..hoztam virágot mondta..
Úgy gondoltam ennél a virágnál már tudtam hogy milyen lesz a találkozáunk
vége. (Zsuzsa)

Nekem furcsa randi sorozatom volt.
Jött a tűzoltó – munkából – olyan füstszagú vot, hogy majd’ lefordultam a padról (még jó hogy Duna parti sétára invitált
Jött a 150 cm-es autódíler, 3 kiló arannyal a nyakában, és 5 perc alatt eladta volna a házam, és elköltöztette volna a gyerekem egy kollégiumban – kvázi megoldja az életem.
Jött az autószerelő fekete klottgatyában és rózsaszin szemüvegben.
Jött a főiskolai tanár és panaszkodott, hogy az előző barátnője micsoda egy métely volt, állandóan összevizezte a kilépőt a kád előtt.
És már meg sem lepődtem, hogy jött a parkettás melósruhában (miután én fél órát sminkeltem) és hozta magával a melósát is.
Imádom a pasikat!!!!! (Andrea)

Több “élményem” is volt:
1./Ujsághirdetésre jelentkeztem,felhívott
többször is beszéltünk.Randi:meghív egy jó helyre,találkozunk,értem jön a ház elé
kiöltözve,én is,megyünk kb.200 métert,azt mondja megérkeztünk!Kérdem hová megyünk?Hát itt lakom,maradt kaja tegnapról,van ital is minek mennénk bárhová és mivel fotós vagyok csinálok képeket is rólad.Ledöbbenek erre azt mondja,nem tudta,hogy ilyen merev vagyok!
2./Hirdetésre válaszolok,telefonál:jóképű
rendezetten él csak kicsit félszeg.
Randi:nem jóképű,roggyant,pár szál haja betupírozva,hogy sűrűbbnek tünjön,a felesége kirakta (válik)nincs hol laknia és annyira félszeg,hogy többször láttam táncos szórakozó (ismerkedési klub)helyen
ahol már több jólszituált nőnek ajánlkozott élettársnak,mert mint mondta
csak lakva ismerjük meg egymást és ő “komoly”kapcsolatot (lakást)keres.Erre
azt válaszoltam,hogy én sajnos a volt férjemmel és öt gyerekemmel lakom együtt.
Gyorsan elbúcsúzott! (Marcsi)

Az én sztorijaim:))
Helyszín: egy belvárosi kávézó,
kilátással az országház fényeire.
Az úr érdeklődő, igen lelkes. A találkozáskor derül ki, kb. 10-15! centivel alacsonyabb a megadott magasságnál,és szerintem korosabb is. Ettől kissé elkerekednek a szemeim, de ő legalább elégedett:)
Udvarias,ami oldja a hangulatot.
(Bár nem volt gyengém 43 évesen a tisztes őszes halánték. Ő 50 -en túl.)
De ami ezután következett! Miután helyet választott,hívatta a pincért, mert szerinte a Mi asztalunk ALACSONYABB a többihez képest..
A pincér értetlenül állt felettünk:))
Főként mivel le is akarta méretni!
(Egész este maradt a berzenkedés.)
A randira egyébként elmondása szerint,telepjáróval érkezett:)

Ismét 50-es úr. Már telefonban jelzi, ha
úgy érzem megviselte a testemet a szülés
átszabathatjuk a hasfalam, vagy amit akarok. Könyörgöm még nem is látott!
Sietve megnyugtatom nem látszik rajtam
formailag a szülés, és a vonásaim mosolygósak, sőt történetük van:)
Amikor találkozunk mindezt nyugtázza,
majd kiderül:ő valóban jó 50-es =55 éves!

Gondoltam akkor lássuk a saját korosztályomat.
Első éttermi beszélgetés 2 éve elvált,intelligens ,sportos úr kifejtette : miután értékesítette az ingatlanát,inkább albérletben él,így van huszon milliója, arra,hogy tönkretegye a volt feleségét:(

Továbbá: Szintén első randevú kedélyes
csevej,általános témákról,amíg a beszélgető társam kifejezésre nem juttatja:” Jó ha tudod Én a kikötözős szexet szeretem”
- Tudom, hogy nem árt tisztázni a szexuális preferenciákat,
no de az első randin?
Egyébként a stílusom ,elég konzervatív..és
nem volt felhívás keringőre:) (Maya)

Nekem is volt egy vicces találkozóm.Jóindulatú,kedves srác volt,akivel találkoztam,de nagyon szeretett beszélni és olyan hosszan és olyan fárasztóan,hogy gondoltam adok neki egy cukorkát,hátha addig befogja a száját.Hát mit ne mondjak,rendesen kiszúrtam magammal,mert most már szó szerint folyékonyan beszélt. (Gabriella)

Hát gyerekek nekem is van egy piszok jó történetem a randi vonalon való ismerkedésről. Én hatvan éves vagyok de a gyerekeim és a barátaim szerint is letagadhatnák tíz évet a koromból tényleg fiatalos gondolkozású pasi vagyok.De mindig az 55-60 év közötti hölgyeket kerestem, jelentkezett is egy 52éves hölgy hogy szimpatikus vagyok neki találkozunk,találkoztunk is egy nagy üzletközpont főbejáratánál hát én álltam és vártam vagy jó 20perc után találkoztunk kiderült hogy ö már ott volt mellettem de a fényképe amit fel tett a randi vonalra az vagy 10ével azelőtti volt. na mindegy beültünk egy kávézóba és jött a pincérlány és kérdezte tőlem hogy mit parancsolok én mondtam hogy egy jó kávét kérnék majd megkérdezte hogy a mamája mit parancsol, hát kellemetlen helyzet volt vannak ilyen randik is ! (Tibor)

November tájékán megismerkedtem egy szimpatikus Úrral aki 170 km-re lakott tőlem. Neki is szimpatikus voltam, váltottunk pár telefont is, de elbúcsuzott azzal, hogy túl nagy a távolság.Természetesen ezt én is elfogadtam. Karácsony előtt felhívott boldog ünnepet kivánt és Ő ajánlotta, hogy mégis szeretne személyesen megismerni.Az ünnepek alatt egyébként is Bp-en tartózkodtam, neki ez közel volt igy találkoztunk.Bejöttünk egymásnak.Azután sokat beszéltünk és megbeszéltük a közös szilvesztert, amit nálam vagyis az én baráti körömnél töltöttünk el.Három napig mesélte az életét, rólam nem különösebben esett szó.Ettől függetlenül minden ismerősömnek szimpatus volt. Ő váltig bizonygatta, hogy megtalálta bennem élete párját, mindig ilyen hölgyről álmodott.Nem is fog tovább keresgélni a neten.Jó hangulatban búcsúztunk, oda csomagoltam neki sok-sok ételt, süteményt.Teltek a napok, egyre semmit mondóbb lett a beszélgetés, ridegebb hangulatú.Természetesen nem volt olyan alkalom amikor benéztem a társkeresőbe, hogy Ő ne lett volna fent.
Ezek után megírtam neki, hogy kinőttem a mesékből, ha valaki 64 évesen sem képes igazat mondani, azzal nem kívánok tovább kapcsolatot tartani. Az volt a válasz, nem tudta hogyan mondja meg, hogy nem tudja ezt a távolságot felvállalni.Mindketten nyugdíjasok vagyunk, kedvezménnyel utazunk, és előtte is tudta milyen messze vagyunk egymástól. Nagyon megbántottnak éreztem magam, nem kívánok egyenlőre a neten ismerkedni. (Sarpej)

2004 körül többször meg történt a eset amit elmesélek. Meg ismerkedtem egy hölggyel beszélgetünk sokmindenről végül is úgy nézet ki, hogy szimpatikusok vagyunk egymásnak, másnap felhívott telefonon és közölte, hogy oké lehetünk barátok X forintért havonta. Ez az összeg 10.000Ft-tól a csillagos égig terjedt. Akkor döntöttem úgy, hogyha magamért nem kellek, akkor a pénzemért ne kelljek. (Zoltán)

Volt néhány randim,de ez különösen érdekes…Néhány levélváltás után egy kedves,intelligens,diplomás férfi jelleme rajzolódott ki előttem…Bár az,hogy sohasem volt nős,némi aggodalommal töltött el,de meggyőztem magam…,miért ne találkozzak vele. A város főutcáján lévő kávézóban volt a “randi”,bár én ezt csak találkozónak hivom.Láttam,h kicsit remeg a keze,amikor bemutatkozott,meg sápadt is nagyon,de gondoltam,lehet,hogy kissé félszeg és ideges,sokat dolgozik,kimerült. Aztán sokat beszélgettünk,kedves volt,de nem fogott meg ugy istenigazában.
Biztos én követtem el hibát,mert nem jeleztem vissza,hogy nincs kedvem több találkozáshoz.Hivott minden nap,de nem vettem fel.Tudom,gonosz dolog,de hogy mondjam,hogy figyelj ide alami nem stimmel és nem akarok több találkozást.
A 4. nap már csak sms-t irt,és abból derült ki,hogy nemrég jött ki a pszichiátriáról….,és az sms-ben épp ehhez illő hangnemet használt…
Hát ennyit a sápadtságról és a kézremegésről… (Laura)

A Randivonalon futottunk össze először. Levelezgettünk, de ugy éreztem: hagyjuk az egészet, nem az igazi. Utána 7-8 hónapra egy közösségi portálon találkoztunk, nagyon megörültünk egymásnak..(az igazság az, hogy addigra tul voltam sok-sok baklövésen) két hét intenziv levelezés, telefonálgatás, sms után ugy döntöttünk itt az ideje. Felutazott hozzám (kb 200 km), mivel hamarabb jött, úgy beszéltük meg telefonon, jőjjön be értem és majd elmegyünk valahova ebédelni. Ahogy odaért, egyből kijelentette, ő szexet akar, KIZÁRÓLAG azért jött!!!!!!!

Megittunk egy kávét nálam, dumáltunk egy kicsit, megjegyzem mind a ketten bejöttünk egymásnak, de nem ezzel kellene tán inditani, mégha teljesen világos is, hogy ugyis az lesz a vége.

Fogta magát, hazament…. utána még többször beszéltünk telefonon, valahogy nem akartuk elengedni egymást…de …. ezzel vége is lett. (Márta)

Néhány levélváltás után találkoztam az úrral Budapesten (amúgy is ott volt dolgom aznap). Kellemesen elbeszélgettünk, kiderült, hogy milyen ismert ember (még könyvet is írt!), és jól leplezhető módon öntömjénezte saját magát vacsoránk közben. Ő hívott meg, és ezen én valahogy nem lepődtem meg. Megbeszéltük a következő randit az én lakhelyemen is, ahol szintén ő hívott meg vacsorázni, mert én munka után (hétköznap volt)mentem a találkozóra. Ekkor már megkérdeztem a vacsora után, hogy mivel tartozom, de ő nem fogadta el a hozzájárulásomat. Hazatérte után kaptam egy levelet tőle, hogy azért estem ki a “kegyeiből”, mert illett volna viszonzásképpen “valami könnyű vacsorával ” fogadnom őt a lakásomon. Köpni, nyelni nem tudtam a meghökkenéstől.
Nagyon örülök, hogy mindez a második randin kiderült. Tanulságnak első osztályú volt. (Rita)

első találkozás volt egy csajjal, az ismeretségünk 2. percében arról beszélt, hogy előző évben mennyire beteg volt, kómába esett, leálltak a veséi és még gégemetszést is végrehajtottak rajta. Mit mondjak, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel… Beültünk egy kávézóba, próbáltam vele kommunikálni, de láttam rajta, hogy lelkileg nincs ott. Kérdeztem, mi a probléma, ill. ha gondolja mehetünk, ha nem érzi jól magát. Erre ő: ja nem, csak nagyon ideges, mert véres a vizelete. Hát, nem lett 2. randi.

Nekem 2010 nyarán volt egy érdekes és tanulságos randim.Az egyik chat oldalon megismerkedtem egy férfivel,(7 évvel idősebb nálam) jó ideig beszélgettünk cheten,néha telefonon is beszéltünk.Már az elején feltűnt,hogy van benne némi agresszió,ám előadta az érzelmes oldalát is,ami őszintén szólva kissé megfogott.Végül nyár derekára megbeszéltük a hőn áhított randit,egy elegáns élményfürdőbe.Ő akart többet utazni,én pedig engedtem a kérésének.Másnap rossz előérzetem volt,ezért megkértem az öcsémet,hogy este 20-ra jöjjön el értem a randi helyszínére.Féltem is és kíváncsi is voltam erre a férfire.Mint késöbb kiderült,nem volt alaptalan a félelmem…Az autómat a randi helyszínétől jó messze állítottam le.Megtörtént a találka,kellemes fürdőzés,beszélgetés,ám ő nem nagyon érdeklődött felőlem,éreztem hogy valami nem stimmel.Kedves volt,de nagyon bohémnak és rámenősnek tűnt.A randi végén pedig kijelentette,hogy vacsorázni megyünk,természetesen az ő autójával.Én mondtam neki,hogy ezt nem beszéltük meg,nem megyek sehova.Az öcsém este 20 órára megérkezett értem az autójával,erre a férfi kijelentette,hogy ha én nem megyek vele,akkor ő követ minket hazáig.(szerencsére nem tudja hogy hol lakom)És meg is tette.Jött utánunk.Idegtépő percek következtek,nem tudtam,hogy mit csinálhatnék egy ilyen őrült követővel,aki azt hiszi hogy neki mindent szabad.Kb.50 kilométer hajkurászás után az Öcsém a városunk határában hirtelen lefékezett és azt mondta nekem: most szállj ki és mondd meg neki,hogy ne kövessen minket.Én kiszálltam,odamentem a férfihez és megmondtam neki,hogy ehhez nincs joga,ne csinálja ezt.Úgy láttam,hogy tudomásul vette,mert tovább hajtott.Utána még telefonon zaklatott néhányszor,én meg mondtam neki,hogy feljelentem,ha ezt nem fejezi be,mert rosszat nem tettem neki,max.ő nem érte el első randin a célját.Hát,ez az én legdurvább randi élményem,remélem több ilyenben nem lesz részem.Félelmem szerencsére nincs,ám mindenkinek azt tudom mondani,főleg a hölgyeknek,hogy már az elején figyeljenek a szavakra,mondatokra,mert mint Csernus doktor mondta,minden ott van már első pillanatban az orrunk elött,csak néha hajlamosak vagyunk nem figyelembe venni azokat.Nos,ezzel én is így voltam,majdnem vesztemre.

 

 

7-8éve történt,hogya tel.on megbeszélt első randin megjelent ápolatlan úr figyelmét felkeltette a csuklómon lévő karláncom,mely nekem igen becses,mivel lányom készitette sk.és van rajta egy feltünő buddha szobor.Kérdezi rámutatva:mi ez?Mondom ez a talizmánom.Talizma?az meg mi?Ledöbbentem,van ki nem tudja mi a talizmán!Hála Istennek azóta sem láttam!

"A társkeresőnél levő telefonszámon felhívtam az urat,aki 70.-évesen jelentkezett.Magam 66-évesen kerestem,a találkozóra ,leutazott,/15o.km/Üdvözölt,közölte túl fiatal,köszönt és visszautazott."

"Veszprémbe mentem randizni,2 hét levelezés,és kép küldés után.Vártam a buszpályaudvaron,nem jött.Felhívtam,mire mellém lépett 1 általam sosem látott személy,és közölte -szia itt vagyok.Véletlenűl sem hasonlított ara a személyre akivel a neten beszélgettem." (Ferenc)

"A legfurcsább randim múlt hónapban volt. Telefonon beszéltünk párszor az úrral. Volt benne valami erőszakos, követelőző. Rákérdezett, miért nem jó ekkor, akkor, van-e valakim vagy épp szabad vagyok. A gyerekemet problémásnak ítélte, mivel 17 éves. Aztán megbeszéltünk egy randit. Előtte este felhívott, hgoy lemerült az autója akksija, kidőlt a garázsajtó. Nekem ez dumának tűnt. Abban maradtunk, hív 2 órával indulás előtt. 15 percre lakunk egyébként egymástól. Miközben átgondoltam a beszélgetéseinket, az agresszív hangot, utána mega szöveget a leszakadt ajtóról, eldöntöttem, hogy nem akarok vele találkozni. Másnap hívott is 12-kor. nem vettem fel, mert épp nem voltam a telefon mellett. Aztán 10 percenként, majd egy óra múlva kb. 5 percenként telefonált. Mondanom sem kell, elment a megbeszélt helyre. Jól berágott, mert nem vettem fel a telefont, eszembe sem jutott, hogy ő, a nagy alapos, mindent tudni akaró, előre megbeszélő képes elindulni bármilyen visszajelzés híján. Aztán jött a nemulass. Az úr kiakadt rendesen, a végén levélben közölte, hogy ócska k vagyok. Ezek után örültem, hogy nem is találkoztunk személyesen." (Detti)

"Szóval, az egyik társkeresőn leveleztünk egy kedvesnek tűnő férfivel és megbeszéltük a személyes randit.
Sajnos nem mondta meg és nem írta ki,hogy milyen magas, én sem kérdeztem. Jő a randi ideje, egyszerre értünk oda, és kiderült, hogy nálam alacsonyabb. Olyan mérges lett, hogy csak na. Hogy, hogy merek én ilyen magas lenni (158 cm magas vagyok). Mit képzelek, hogy gondolom, miért csak az “óriások” jók nekem stb. Úgy leteremtett, hogy először megszólalni sem bírtam, csak álltam, mint egy kuka. Aztán ott hagytam, először mérges voltam, aztán mát nevettem. Azóta a családban szlogenné vált a dolog, ha valaki ok nélkül szidja a másikat, mindjárt mondjuk. Nana, csak nem baj, hogy magasabb vagyok…. "(Katalin)

"Október végén történt velem a következő történet:
Már augban el kezdtünk levelezni az illetővel, majd szeptemberben és októberben többször is találkoztunk, beszélgettünk. Majd október végére megbeszéltünk egy olyan találkozót, hogy utazzam vele vidékre, megmutatja hol él, és egy kellemes hétvégét együtt töltünk.
Megérkeztünk autóval, majd bekísért, elment autót takarítani… Én meg pihenjek csak nyugodtan. Az este ezeket még tetézte a hülyeségeivel. Nem egy kellemes nap volt, másnap hazautaztam vonattal. Nem vagyok én egy bútordarab! Még Ő volt megsértődve, és bunkónak nevezett.
Még életemben nem éltem meg ilyen szituációt, pedig voltak érdekes történeteim." (Szilvia)

"Nekem is volt egy furcsa élményem… korábban külföldön élő, és nemrég hazatért sráccal beszéltünk meg randit. Az Oktogonnál beszéltük meg egy gyorsétterem előtt. Vártam 15 percig, de nem jött. (én többet nem várok senkire!), elindultam az autóm fele, hivogattam, mmajd mikor már félúton voltam haza, bejelentkezett, hogy “összekeverte a Blahát az Oktogonnal”… Nem volt kedvem visszafordulni. Ugrott a randi.

Pár héttel később szintén én értem előbb a helyszínre, de az illető azonnal hívott, hogy “bocs, kések pár percet”.
Megvártam. Azóta -3 hónapja- együtt vagyunk, és örülök, hogy megvártam!
Sok sikert mindenkinek!!" Audrey

"2 hónapig leveleztem és chateltem a fiuval elötte. Aztán amikor eljött a nagy nap én utaztam fel Budapestre (még jó, hogy nem csak miatta), mert bár előző nap is beszéltünk, de a nagy napon nem jött el a találkozóra. Állítólag elaludt. De a telefont sem vette fel. Sem akkor, sem egész nap, pedig legalább 15-ször hívtam. Tudni akartam, hogy mi van. Nem tudtam meg , csak napok múlva. Neten. Akkor merte megírni, hogy elaludt és nem volt bátorsága ezt megmondani nekem, ezért inkább “hagyta az egészet”. De reméli, hogy nem haragszom és még szeretnék vele találkozni." (Lori)

"Pár nap levelezés, SMS-ezés után egyeztettünk időt a személyes találkára.
Aznap munka után felhívom az illetőt egy utolsó egyeztetésre, azt mondja, minden rendben, jön, (állítólag közel lakott).

Oda is megyek a megbeszélt helyre a cukrászda elé, nem jön.
Mivel hideg volt, bementem a cukrászdába és ott vartam tovább, nem jön. Megpróbálom felhívni hogy várjak-e még, KI VAN KAPCSOLVA!!!
Ezután még pár perc és híváskísérlet után hazamentem.
Szóval ilyen is van, valaki képes az utolsó hívás és a tali között 5 percben totálisan meggondolni magát… pedig komolyan nem zaklattam előtte". (Anna)

"Szép nyári idő volt,nagyon vágytam a
szabadba,napsütésre,egy kis sétára a fák
alatt.Nyiregyházán beszéltem meg egy rendit, s ennek keretében egy látogatást az Állatparkban.Az ” Ur” várt
kocsival a busznál,majd megálltunk egy
szinte lakatlan romos ház előtt.Nem akartam bemenni,de rimánkodott,hogy csak
egy kávét igyak.A lakásban leült a számítógépje elé és a jó idő és személyem
ellenére lázasan netezni kezdett.
Csak a laptopjával szeretett volna
” felvágni “.Természetesen nem
akartam másik randit, s nem árultam
el,hogy nekem is van számítógépem." (Ibi)

"Júniusban regisztáltam a társkeresőn, valódi adatokkal, fotó nélkül egyelőre, mert megyeszékhelyen éltem akkor még, de nem volt meg a válás, és sokan ismernek, első körben csak meg akartam ismerni a társkereésnek ezt a formáját.
Nézegettem, írtam pár levelet, de komoly randim még akkor nem volt. A társkeresőn volt egy szentivánéji akció, akkor azok is küldhettek levelet , akik nem előfizetők. Kaptam is egypárat, legnagyobb megdöbbenésemre a férjemtől is kaptam. Nem ismert fel az adtlap alapján, és volt annyira figyelmetlen, hogy a privát e-mailjáról küldte, amiről én nem is tudtam, de a felhasználónévhez a teljes saját nevét írta be!
Az adatlapja alapján kiderült, hogy 3 éve regisztrált már !! Míg én gyerekeket neveltem, gondoztam az idős szüleit, dolgoztam, spóroltam, ő randizgatott .23 év házasság után jól döntöttem, hogy otthagytam. Persze, nem válaszoltam neki, de még utána is irogatott." (Andi)